Életrajzok

IV. Károly

Károly, IV. (1887–1922). 1916-tól ‘18-ig Ausztria császára, Magyarország és Csehország királya. A világháború elején több fronton is hadseregpancsnokként szolgált. Ferenc József halála után, 1916. december 30-án koronázták meg. 1917-ben, látva a vereség egyre közeledő veszélyét, különbéke-tárgyalásokat kezdeményezett az antanthatalmakkal. A következő évben a háborús vereség miatt kitört forradalmak lemondásra kényszerítették. 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett a hatalom visszaszerzésére. A másodikat követően, 1921 novemberében a magyar törvényhozás kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Károlyt pedig Madeira szigetére száműzték, ahol hamarosan meghalt. (Trónjának örököse 1912-ben született fia, az „európai nemzetiségű” Ottó főherceg lett volna, aki csak 1961-ben mondott le véglegesen személyes trónigényéről.)

*

Horthy Miklós

Horthy Miklós, vitéz nagybányai (1868–1957). Magyar konzervatív politikus, kormányzó. 1909-től ‘14-ig Ferenc József király szárnysegédje volt. Az első világháborúban a Novara nevű sorhajót vezette, 1918-ban leverte a cattarói matrózfelkelést, majd kinevezték az osztrák–magyar flotta főparancsnokává.

A szegedi ellenforradalmi kormányban hadügyminiszteri tisztet töltött be, később a tisztekből, csendőrökből szervezett Nemzeti Hadsereg fővezére lett. Az antant bizalmának megszerzése után, 1919. november 16-án, csapatai élén bevonult Budapestre, ezután különítményei országszerte véres terrort alkalmaztak a proletárdiktatúrában szerepet vállalók ellen. 1920. március 1-jén kormányzóvá választatta magát. IV. Károly hazatérését fegyveres erő bevetésével megakadályozta. Politikai téren a konzervatív erőket támogatta.

Szovjetellenessége és a trianoni diktátum revíziójának szándéka nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország csatlakozott a Berlin–Róma tengelyhez és belépett a mássodik világháborúba. 1943-ban a nyugati hatalmakkal való kapcsolatfelvételt a szovjetellenes háborús erőfeszítések kísérték. A román–szovjet fegyverszünet megkötése után elszánta magát a háborúból való kiugrásra, és 1944. október 11-én megbízottai Moszkvában aláírták az előzetes fegyverszüneti egyezményt. Az október 15-én bejelentett fordulatot azonban rosszul készítették elő, így a német segítséggel végrehajtott nyilas puccs után Horthyt Németországba szállították, ahol amerikai fogságba került. A nürnbergi perben tanúként hallgatták ki, majd a jugoszláv kormány kikérte, de kiadását az Egyesült Államok megtagadta. Portugáliában halt meg.